Egyikük cukrász, a másikuk szakács

Sipos Péter és Tamás az Irigy Hónaljmirigyből

Egymás mellé költöztek,hogy mindig együtt lehessenek

Bár hat és fél év van köztük a korkülönbség,mégis úgy érzik,mintha ikrek lennének.Péter hisz a testvéri szeretetben,fiait is békíti,ha civakodnak.

A Sipos testvérek el sem tudnák képzelni,hogy haragudjanak egymásra.Péter 38 éves,Tamás 32,de alig látszik rajtuk a korkülönbség."Amikor Peti a középiskolában csajozott,még gond volt,hogy én csak általánosba jártam.-meséli Tamás Nem tudta ugyanis felhozni a lányokat a lakásba,hisz mindig ott ültem a közös szobánkban.Később azonban összeértünk.Csodálattal néztem a bátyámra,főleg miután megszülettek a fiai.Gergőnek én vagyok a keresztapja.Ugyanolyan rosszcsont,mint mi voltunk.A nagyobbik fiú,Levente sokkal komolyabb.Ahogyan nézem őket,bennem is feléled a vágy,hogy családot alapítsak,de még nem érzem magam felelősségteljesnek a gyerekválaláshoz."Miután a legifjabb Sipos is megszületett,Péter elhatározta:ugyanolyan jó testvéreket nevel majd a fiaiból,mint amilyenek ők voltak."Mindig mindenben egyettértettünk,sose veszekedtünk.A kenuedzésekre is én vittem le a testvéremet,s később terméstes volt,hogy az Irigy Hónaljmirigybe is elhívtam.Az öcsémnek tízéves korában volt egy balesete,élet és halál között lebegett.Egy háztetőn játszott,és a játék hevében fennakadt a villámhárítón,ami belefúrodott a mellkasába.Kis híján a szívét átszúrta,Soha nem felejtem el,Tomi az intenzív osztályon feküdt,a azt kérte tőlem,hogy állítsam fel otthon a szobánkban a dobfelszerelést,mert ha meggyógyul,azon szeretne játszani.Naná,hogy felszereltem."Péter és Tamás felnőttként sem szakadtak el.Mindketten Pomázon laknak,mindössze két utca választja el őket egymástól.A családi összejöveteleket is hol egyikünknél,hol másikunknál tartják.Nyralani is együtt szoktak,az idén Tenerife felé veszik az irányt.A Sipos szülők persze rendkívül büszkék a fiaikra.Örülnek annak,hogy gyermekeikből jó emberek lettek,olyan testvérek,akik jóban-rossszban számíthatnak egymásra."Gyermekkorunkban főleg azért kaptunk ki,mert egyeseket rendszeresen elfelejtettük közölni.Engem három iskolából is kicsaptak a magatartásom miatt-vallja be Péter.Mindezek ellenére mégis csak megálltam a helyem az életben.Ahogyan öcsém is.A gyereknevelésben azért követem a szüleimtől látott példát.Igyekszem határozott,tudatos apa lenni,de a mai világban ez nem olyan egyszerű.Amikor annyi idős voltam,mint most a nagyobbik fiam,már egyedül jártam a várost.Bárhová elmentem busszal és metróval.Őt azonban a nagyanyjáig sem merem elengedni HÉV-vel.Más világ van! Pedig szívem szerint ugyanolyan szabadságot adnék neki,mint annak idején nekünk a szüleink."